Judit Zágorec Csuka

Iz Wikipedije, proste enciklopedije
Jump to navigation Jump to search
Zágorec-Csuka Judit.jpg
Rojstvo24. marec 1967({{padleft:1967|4|0}}-{{padleft:3|2|0}}-{{padleft:24|2|0}}) (53 let)
Murska Sobota
NarodnostMadžarka
DržavljanstvoSlovenija
Poklicpesnica, prevajalka, bibliotekarka

Judit Zágorec-Csuka, slovensko-madžarska pesnica, pisateljica, knjižničarka, prevajalka, biblioterapevtka, 24. marec 1967, Murska Sobota.

Življenje[uredi | uredi kodo]

Rojena je bila 24. marca 1967 v Murski Soboti. Odraščala je v Genterovcih, kjer je obiskovala osnovno šolo. Po končanem srednješolskem izobraževanju na družboslovno-jezikovni gimnaziji v Lendavi je na Filozofski fakulteti Loránda Eötvösa v Budimpešti študirala madžarski jezik s književnostjo in bibliotekarstvo. Po študiju je delala v Lendavi kot novinarka pri tedniku Népújság, nato se je zaposlila kot knjižničarka na Dvojezični osnovni šoli I v Lendavi. Leta 2006 je doktorirala na Filozofski fakulteti Univerze Loránda Eötvösa v Budimpešti z disertacijo A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig/Zgodovina izdajanja madžarskih knjig, publicistike in knjižničarstva od leta 1945 do 2004 v Sloveniji), ki je leta 2007 izšla tudi v knjižni obliki (COBISS) kot monografija z obsežnim povzetkom v slovenščini. Mentor disertacije je bil prof. György Sebestyén, predstojnik Katedre za knjižničarstvo in informatiko univerze ELTE v Budimpešti. Z družino živi na Kapci pri Lendavi.

Delo[uredi | uredi kodo]

Raziskuje založniško dejavnost, publicistiko in knjižničarstvo madžarske narodne skupnosti v Sloveniji. Piše strokovne članke in študije s tega področja objavlja tudi v slovenščini (npr. Digitalizacija madžarskega domoznanskega in leposlovnega gradiva v Prekmurju, 2005; Narodnostne knjižnice v Sloveniji, 2003; Ilustratorji madžarskih knjižnih izdaj v Sloveniji, 2003; Stanje šolskih knjižnic v Pomurju, 2004; Dvojezične šolske knjižnice na področju Pomurja, kjer živi madžarska narodnost, 2008). Leta 2010 je bila urednica strokovne publikacije z naslovom Narodnostne knjižnice v Sloveniji in njihovi partnerski odnosi v okviru Evropske unije/A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió térségében. Od leta 2012 je habilitirana lektorica za madžarski jezik na Oddelku za prevodoslovje na Filozofski fakulteti Univerze v Mariboru, od leta 2013 pa je predavateljica. Leta 2016 je končala specializacijo iz razvojne biblioterapije na Univerzi v Kaposváru. Od leta 2007 je tajnica Društva prekmurskih madžarskih znanstvenikov in raziskovalcev. Je članica zunanjega javnega organa Madžarske akademije znanosti (Magyar Tudományos Akadémia) in zastopa sekcijo znanstvenikov s področja knjižničarstva. Je članica Pomurske akademske znanstvene unije (PAZU). Na Madžarskem je dobila več državnih, raziskovalnih štipendij; s priznanji so jo odlikovali tako doma kot v tujini. Razen navedenega objavlja Judit Zágorec–Csuka tudi pesmi, izdala je več madžarskih in slovenskih pesniških zbirk in tudi prozna dela. Med leti 2007 in 2009 je bila odgovorna urednica lendavske multikulturne revije Lindua. Leta 2011 je prejela literarno nagrado Jókai. Od junija 2015 je članica Društva pisateljev madžarske (Magyar Írószövetség).

V marčevskem vetru

„V marčevskem vetru,

oklofutani svetlobi,

poteptana, a ne zlomljena,

v Petőfijevem duhu plapola

tvoja zastava in v srcu še

grmi pokanje topa …”

(prevedla: Marjanca Mihelič)


»Če obstaja zvestoba, potem nas vodi nazaj h koreninam.«

(A fény győzelme)

Izbrana bibliografija[uredi | uredi kodo]

Pesniške zbirke[uredi | uredi kodo]

  • Viharverten, versek barátaimnak, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava), Top-Print, 1997.
  • V ognjenem kresu, pesniška zbirka, slovenski prevod, prevedla: Marjanca Mihelič, Murska Sobota, Solidarnost, 2001.
  • Slepci na zemljevidu, pesniška zbirka, slovenski prevod, prevedla: Maria Millas,Murska Sobota, Franc-Franc, 2003.
  • Kiűzve az Édenből, pesmi v madžarskem jeziku, Lendava, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2003.
  • Kettős hangzat, pesniška zbirka s soavtorjem Ferencem Kardosom, Zalaegerszeg-Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava) : Zala Írók Egyesülete, Pannon Tükör sorozat, 2005.
  • V sebi zate, izbrana dela (poezija, proza, eseji) v slovenskem jeziku. Murska Sobota, Franc-Franc, 2010, zbirka Mostovi na meji, prevajalka Bence Utroša Gabriella.
  • Sivatagi szélben, pesniška zbirka v madžarskem jeziku, Pilisvörösvár-Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Kapcai Helyi Közösség/Krajevna skupno Kapca, 2011.
  • Új horizontok, Novi horizonti, Neue Horizonte, pesniška zbirka/izbor v treh jezikih, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2013.
  • Ismeretlen vadászmezők, pesniška zbirka v madžarskem jeziku, prevodi proze, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015.
  • Enigma, dvojezična, slovenska-madžarska pesniška zbirka, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava), 2018.

Romani[uredi | uredi kodo]

  • A fény győzelme, levélregény, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015.

Kratka proza[uredi | uredi kodo]

  • A szív akkumulátora, novele v madžarskem jezikullák, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2017.

Zvočna knjiga, CD[uredi | uredi kodo]

  • Csodafiúszarvas nyomában, pesmi v madžarskem jeziku. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava), 2018. (Sodelovali so: Zadravec Szekres Ilona, Szekeres Anita, Szőke Krisztina, Bači Jasna; Soldat Damir, kitara; Kološa Tanja. petje).

Študije, strokovne monografije[uredi | uredi kodo]

  • Gábor Zoltán festőművész portréja/Portret akademskega slikarja Zoltána Gáborja. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2002. (COBISS)
  • A Zrínyiek nyomában. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2003.
  • A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok. Galéria–Múzeum, Lendva, 2003.
  • A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2007.
  • A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2008.
  • Tragom Zrinskih. Magyar Művészeti és Tudományos Társaság–Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Zágráb, 2009.
  • A muravidéki magyar könyvek világa, tanulmányok és publicisztikai írások, Pilisvörösvár-Lendva, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület − Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, 2010.
  • A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje. Pilisvörösvár – Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület – Kapcai Helyi Közösség, 2012. Szerkesztette: prof. dr. Sebestyén György.
  • Anyanyelvem szenvedéstörténete. Százak Tanácsa (Oszthatatlan sorozat: Külhoni magyarság sorskérdései), Budapest, 2013.
  • A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2015.
  • Az szépirodalom önismereti és gyógyító ereje, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2017.
  • Nyelvi mozaikok a muravidéki magyar nyelvben, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2019.

Prevodi[uredi | uredi kodo]

  • A muravidéki és a rábavidéki szlovén irodalom antológiája – fordításkötet, fordította: Zágorec Csuka Judit, a kiadást támogatja: Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest), Budapest-Szentgotthárd-Lendva, Szlovén-Magyar Baráti Társaság, 2006 .
  • Občina Šalovci, The Muncipality of Šalovci, Šalovci Község – monográfia, magyar nyelvre fordította: Zágorec-Csuka Judit, Murska Sobota: Franc-Franc Kiadó, 2008.
  • Car Evgen: A gólyák is elpusztúlnak (Štrki umirajo), dráma (magyar nyelvű műfordítója), Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Közössége, 2009.

Priznanja[uredi | uredi kodo]

  • Jeney-Király Péter - nagrada za poezijo (1999)
  • Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost / Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, nagrada za delo na področju kulture (1999)
  • Občina Lendava-Lendva Község, nagrada za delo na področju kulture (2008)
  • Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, Anyanyelvápolók Szövetsége, nagrade za raziskovalno delo (2005, 2009, 2010)
  • Jókai-díj, nagrada za študijo o Istvánu Széchenyju (2011)
  • Balassi Intézet, postdoktorska mednarodna štipendija (2010, 2012)
  • Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica, mednarodni štipendiji (2008, 2017)


Viri in literatura[uredi | uredi kodo]

  • Franci Just: Judit Csuka-Zágorec. In: Panonski književni portreti 1, Prekmurje in Porabje A, str. 139-144.
  • Franci Just: Literarna ustvarjalnost madžarske narodne skupnosti v Sloveniji in literarni portreti Judit Zágorec-Csuka. In: Judit Zágorec-Csuka: V sebi zate, Murska Sobota, Franc-Franc, 2010, str. 123-136.
  • Marijana Sukič: Rodiš sam, umreš sam, vmes je življenje (intervju), In: Porabje, 18. oktober 2001, str. 2.
  • Robert Titan Felix: »Sem madžarska pesnica, ki živi v Sloveniji, ker sem se pač tu rodila« -(intervju), In: Dialogi, XXXVIII/7-8, (2002), str.5-13.
  • Mayer Erzsébet: Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme, levél-regény.[1]
  • Zadravec Szekeres Ilona: Előszó, 5-8.p. In: Zágorec-Csuka Judit: A szív akkumulátora, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2017. [2]
  • Olga Paušič: Gondolatok Zágorec-Csuka Judit A szív akkumulátora című novelláskötetről. Az élet vagy vakmerő kaland vagy semmi (Helen Keller), 161-163.p. In: Zágorec-Csuka Judit: A szív akkumulátora, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2017. [1]
  • Dr. Józsa György Zoltán: Az örök Júlia. Múzsa és Író, 179-186. p. In: Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015. [2]
  • Székely András Bertalan: Megmaradni anyanyelven , 93-95. p. In. A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2008. [3]
  • Olga Paušič: Življenje je večna uganka. Razmišljanje o pesmih Judit Zágorec-Csuka iz zbirke Enigma. Az élet örökös rejtély. Gondolatok Zágorec-Csuka Judit Enigma verseskötetéről, 68-77. p. In: Zágorec-Csuka Judit: Enigma, izbrane pesmi, válogatott versek, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2018. [4]
  • Evgen Car: Néhány gondolat Zágorec-Csuka Judit Ismeretlen vadászmezők című verseskötetéről, 103-109. p. In: Zágorec-Csuka Judit: Ismeretlen vadászmezők, versek és műfordítások, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015. [5]
  • Dr. Varga József: Kiűzve az Édenből, 66-69. p. In: Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből, versek, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2003. [6]
  • Dr. Rudaš Jutka: Zágorec-Csuka Judit könyve … 247.p. In: Zágorec-Csuka Judit: A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2015. [7]
  • Dr. Rudaš Jutka: Zágorec-Csuka Judit kötetének tematikája … [fülszöveg] In: Zágoec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület - Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, Lendva, 2010. [8]
  • Dr. Gasparics Judit: Előszó , 5-6.p. In: Zágorec-Csuka Judit: Nyelvi mozaikok a muravidéki magyar nyelvben, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2018. [9]
  • Bence Lajos: Utószó, 107-108. p. In: Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben, versek és műfordítások, Pilisvörösvár-Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Kapcai Helyi Közösség, 2011. [10]
  • Dr. Vörös Klára Ilona: Előszó, 7-9.p In: Zágorec-Csuka Judit: A szépirodalom önismereti és gyógyító ereje, Pilisvörösvár-Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, 2017. [11]
  • Dr. Bence Lajos: Kinek kell a könyvtárstratégia és kinek nem? In: dr. Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje, Pilisvörösvár–Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Kapcai Helyi Közösség / Krajevna skupnost Kapca, 2012. [12]
  • Franci Just: Trpeča poezija trpeče pesnice trpeče skupnosti. Szenvedő közösség szenvedő költőjének szenvedő költészete. Leidende Poesie einer leidenden Dichterin in einer leidenden Gemeinschaf., Válogatott versek, Izbor pesmi, Ausgewählte Gedichte, 104-124. p. In: Zágorec-Csuka Judit: Új horizontok Novi horizonti Neue Horizonte Válogatott versek Izbor pesmi Ausgewählte Gedichte, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2013. [13]
  • Zágorec-Csuka Judit: Viharverten, versek . Lendva, Muravidéki Magyar Művelődési Intézet, 1997 [14]
  • Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2003 [15]
  • A 2011-es Jókai-díjjal a lendvai Dr. Zagorec Csuka Juditot díjazták. In: Felvidék.Ma - 2011.02.22. [16]
  • Gyuricza Ferenc: Ne csak író, olvasó is sok legyen. In: Zala Hírlap, 2011. 03. 05. [17]
  • Gyuricza Ferenc: A muravidéki Dr. Zágorec-Csuka Judit két újabb kötettel jelentkezett. In: Zalai Hírlap, 2018. 04. 28. [18]
  • Gyuricza Ferenc: Új verseskötettel jelentkezett dr. Zágorec-Csuka Judit, a muravidéki írónő. In: Zalai Hírlap, 2019. 02. 20. [19]

Glej tudi[uredi | uredi kodo]

Zunanje povezave[uredi | uredi kodo]

  1. Mayer Erzsébet: Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme, levél-regény.. Aegon Művészeti Díj. https://www.aegondij.hu/jeloltek/2015/feny-gyozelme-level-regeny. 
  2. . https://mek.oszk.hu/18800/18828/18828.pdf.