Vojvodinski masakri (1944–1945)

Vojvodinski masakri (madžarsko Délvidéki vérengzések, srbsko Злочини партизана у Другом светском рату) pomeni pomor pribl. 40-50 tisoč Madžarov, 17-56 tisoč Nemcev ter 23-24 tisoč Srbov v Vojvodini med 1944 in 1945. Rodomor je bil eden izmed najhujših vojnih zločinov, ki so ga izvršili komunisti v drugi svetovni vojni.

Leta 1941 sta madžarska vojska in nemški Wehrmacht vkorakala v Jugoslavijo. Madžarski vojaki so umorili 4000 Srbov in Judov v Novem Sadu (19000 v celotni Bački). Srbski komunistični partizani so se hoteli maščevati pokol, ampak so ubili samo nedolžne madžarske civiliste. Srbski vojaški komandanti in OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda) so ukazali partizanom iztrebiti madžarske in nemške vasi v Vojvodini, ker madžarsko prebivalstvo je kolektivno grešno zaradi novosadskega pokola.

V Novem Sadu so usmrtili 2000 madžarskih meščanov, vendar največ mrličov je bilo na vaseh. Usmrtitve Madžarov so bile brutalne, srbski vojaki so podobne pokole delali v Bosni in na Hrvaškem med 1991 in 1995. Razen tega so usmrtili več tisoč Hrvatov, Srbov in Nemcev, ter vse katoliške madžarske duhovnike v Vojvidini. Veliko žrtev še vedno počiva v množičnem grobu in srbski nacionalisti stalno kvarijo spomenike žrtev v Vojvodini.

Nekateri srbski viri tako menijo, da je bilo samo 5-6 tisoč madžarskih žrtev.

Vojvodinski genocid splošno ni znan v Srbiji, ali v nekdanjih jugoslovanskih državah. V Jugoslaviji in v času Miloševića je bilo prepovedano govoriti o vojvodinskem genocidu.

Glej tudi

• Pokol v Novem Sadu
• Srebreniški pokol
• Katinski pokol

Viri

• Serbia ikomentari 1900/1991. Beograd 1991.: Zaduzbina Miloša Crnjanskog.
• Karapandžić, Borivoje: Jugoslovensko krvavo proleće 1945. Titovi Katini i Gulagi. Beograd 1990.: Mladost.
• Kasas, Aleksandar: Madjari u Vojvodini 1941–1946. Novi Sad 1996.: Filozofski fakultet u Novom Sadu, Odsek za istoriju.
• Illés, Sándor: Sirató, Budapest 1977.: Szépirodalmi Könyvkiadó
• Cseres, Tibor: Vérbosszú Bácskában, Magvető Kiadó, 1991.
• Matuska, Márton: A megtorlás napjai. Forum, Novi Sad 1991.
• Ötvenezer magyar vértanú, tudósítás a jugoszláviai magyar Holocaustról, 1944-1992, kiadó: Nyárády István, 1992.
• Mojzes, Antal: Halottak napja Bajmokon 1994.
• Forró, Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson Adorjánon, Szeged 1995; II. bővített kiadás: Hálózat a Szabad Információért Alapítvány, Szeged 2007.
• Szloboda, János: Zentán történt '44-ben, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék 1997.
• Cirkl, Zsuzsa–Fuderer László: Bácskai golgota – a vallásüldözés áldozatai. Logos GrafikaiMűhely, Tóthfalu 1998.
• Teleki, Júlia: Keresem az apám sírját, Logos GrafikaiMűhely, Tóthfalu 1999.
• Papp, Imre: Ez a mi kálváriánk, Újvidék 1999.
• Mészáros, Sándor: Holttá nyilvánítva - Délvidéki magyar fátum 1944-45. I-II, Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1995-2000
• Courtois, Stéphane: A kommunizmus fekete könyve. Budapest 2001.: Nagyvilág.
• Ádám, István-Csorba, Béla-Matuska, Márton-Ternovácz, István: A temerini razzia 2001.
• Balla, Ferenc Dr.–Balla, István Dr.: Bezdán története. 2001.
• A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió és kisebbség: magyarok a Délvidéken 1918-1947, Napvilág Kiadó, 2004., ISBN 963-9350-37-0
• Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin 2004.