Radmožanci

Radmožanci
Radmožanci Geografska lega v Sloveniji
46°36′54″N 16°23′2″E
Država	Slovenija
Statistična regija	Pomurska regija
Tradicionalna pokrajina	Prekmurje
Občina	Lendava
Nadm. višina	1.651 m m
Prebivalstvo
• Skupno	254
Časovni pas	UTC+1 (CET)
• Poletni	UTC+2 (CEST)
Poštna številka	9223 Dobrovnik
Zemljevidi	Najdi.si Geopedia

Radmožanci je naselje v občini Lendava.

Ob kraju se nahaja obsežen gozdni kompleks Črni log, kateremu posebno podobo in ime dajejo črne jelše (Alnus glutinosa). To je redek ekosistem in eden največjih sestojev jelš v srednji Evropi. Je življenjski prostor ogroženih živalskih vrst.

RADAMOS a falu neve, a legenda szerint egy Raday nemes családtól ered. A falu végén, régen, nemes családok éltek, akik a császártól birtokot kaptak. Itt élt Raday nevű család is. A falu többsége, szegény, paraszt családok voltak. A Raday nemes család háziasszonya, nagyon tiszta és rendtartó asszony volt. Gyakran a Ginya patakon ruhát mosott. Ezt látván a falusiak, mondani szokták: „ Nini, a Radayni már megint mos.” Később pedig leegyszerűsítve szokták mondani: „ a Rada mos„ és így megmaradt a falu neve: RADAMOS. Ezt a legendát az öregek szokták mesélni, már a múlt század közepén.

• Radamos a történelmi források szerint

Radamos a történelmi forrásokban először 1267-ben volt megemlítve RADAMUS –BODOMOS néven. A mai nevét 1769-ben kapta. Útmenti falu, a Bakonaki tó és a Ginjának nevezett folyó mentén terül el. Termőföldekkel, ma már kevés réttel és erdővel körülvett falu. A falu dél-keleti részén terül el a híres Fekete erdő.

  1. Szoknyás harang láb

A legrégibb nevezetesség a szoknyás harang, amelynek piramis alakú teteje és széles szoknya alakú alsó része volt. A falusiak 1865 és 1870 között építették fel. Ez a harang a régi iskola mellett állt. A harangban lévő kongató 110 kilogramm volt. Ezt a kongatót az első világháborúban elvitték. A faharang tiszteletére a falusiak eldöntötték, hogy lebontják, és helyette falusi kápolnát építenek a Szűzanya tiszteletére. 1972-ben a kápolnát fel is szentelték.

   2. Kápolna

A falu népének összefogásával épült 1970–1972 között a falusi kápolna. Biró Ferencnek, a falu krónikusának feljegyzése és elmondása szerint, azért van a kápolna e helyen, mert 1945-ben, mielőtt az orosz hadsereg elfoglalta volna a falut, a faluban lévő magyar katonaságnak és a falu népének 1945. április 2-án egy tábori lelkész e helyen tartott szentmisét. Az említett nap húsvéthétfő volt. A táborimisére emlékezve épült a kápolna arra a helyre, ahol ma van. Két évi munka után a kápolnát dr. Maksimiljan Držičnik maribori püspök, hat lelkész segítségével, 1972. július 30-án szentelte fel. A kápolna védőszentje Sarlós Boldogasszony és az évi búcsú a faluban június első vasárnapján van.

3. A régi iskola

A régi iskolában folyt a tanítás különböző nyelveken. Délelőtt a legkisebbek jártak iskolába, elsőtől negyedik osztályig, akiket egy tanár tanított. Délután a nagyok mentek. 1965-ben felépítették Göntérházán az iskolát, és azóta is oda járnak a gyerekek. A radamosi régi iskola pedig romokban heve

4. Tűzoltóotthon

1957-ben a falusiak felépítették a tűzoltóotthont, amelyet 1995-ben felújítottak. Itt folytak a különböző falusi rendezvények. Az elmúlt harminc évben különböző művelődési csoportok alakultak, pl. Énekkar, tánccsoport, citeraegyüttes és színtársulat. A kultúregyesület több éven át fellépett a nevezetes lendvai szüreti rendezvényen, amelyen kb. száz falusi szerepelt érdekes és szórakoztató bemutatkozással. A sikeres szereplésért többször is a falu első helyezésben részesült.

5. Keresztek

A faluban és határában több kereszt is van. A legrégibb és egyben legjellegzetesebb kőkereszt, amelyet a falu népe 1869-ben emeltetett a temető felé vezető út elejére. Azt 1903-ban, 1939-ben, 1972-ben és legutolján 2004-ben felujították. A többszöri felújítás után is megőrzi eredeti formáját. A temetőt a falu határában 1872-ben kezdték használni, addig meg a dobronaki temetőben temették a falu halottjait. A temetőbe is van egy kőkereszt, amelyen állítását igazoló évszám nincsen. Alakjából itélve azonban arra lehet következtetni, hogy az 1900-as elején emelték, 1988-ban újították. Göntérházáról Radamos felé, az út bal oldalán van egy kőkereszt. E kereszt helyén előbb egy igen korhadt fakereszt állt ( pusztaképnek nevezzük ). A keresztet 1934-ben állítatták. A Turnišče felé vezető út bal oldalán, a kanyarban ugyancsak volt egy régi fakereszt. Felállításának ideje ismeretlen. Rossz állapota miatt a falu lakossága 1982-ben új kőkeresztet állítatott a helyébe. Az ötödik kereszt a falu közepén, azon a kis téren van, ahonnan háromfelé ágazik az út. Ezt a kőkeresztet 1930 táján állították. A kereszten lévő felirat már egészben nem volt olvasható, ezért a keresztet 2004-ben ujból felújították. A hatodik keresztet pedig 2001-ben állítottak a Fekete erdőben lévő Máriafánál.

RADAMOS MA

Radamos többsége magyar nemzetiségű. A múlt század második felében csak négy szlovén emberről tudunk, akik ide nősültek. Ma már több kevertnyelvű család található itt. Az emberek többsége főleg földműveléssel foglalkozik, de napról napra kevesebben állattenyésztéssel. Ezelőtt harminc évvel építgették a nagy modern istállókat, amelyek ma már szinte üresek, ezért a tejcsarnokot is bezárták. A legtöbb ember Lendva környékén dolgozik, néhányan már külföldön is keresik kenyerüket. A lakosság száma nagyon lecsökkent, hiszen az idősebbek megöregednek és meghalnak, a fiatalok nagyrésze pedig imigrál a nagyobb városokba.

Radamos jellegzetességei:

•A tengerszint felett 140 méterre fekszik •Nemzetiséleg vegyesen lakott falu 150 lakosával zarándokhelyéről, archaikus szokásairól, magyaros konyhájáról híres.

A háziasszonyok süteménysütéssel, perecsütéssel, cekkerkötéssel, hímzéssel foglalkoznak a szabadidejükben. Évente egyszer a Radamosiak perecsütő versenyt is szerveznek, majd hímzéskiálítást és ételkiálítást is.

Megmaradt még jó néhány régi szokás, amelyek már kihalóban vannak: ( Gergely járás és a Farsangolás, ill. nyelvjárásiasan a maskura )

Radamos nem nagy falu, de a megértés és a béke egyaránt megtalálható benne.

•A falut 50 fiatal tartja össze •Különböző programokat szervezünk az idősek, valamint a fiatalok számára is. Ilyen például a futballverseny, ping-pongverseny, szilveszterezés, kukoricasütés és még számos izgalmas program, amiken nagyokat szórakozunk.

A Máriafa

A Fekete erdő közepén található a híres Máriafa, amely ma már valóságos zarándokhellyé vált, hiszen a közelmúltban Mária megjelenéséről keringtek különböző legendák, amelyben még mindig hisznek az emberek. Ennek érdekében minden vasárnap az idősebb asszonyok összeülnek, és imádkoznak a Boldogságos Szűzanyához. A falusiak mellett sok külfalusi hívő ember is ellátogat ide. Tavaly nyáron Smej püspök úr misét tartott, és felszentelte a kápolnát.

A Máriafa mellett, kint a mezőben, Göntérháza felé még található egy kis állatkertféle, ahol rengeteg az őz, szarvas, fácán, vaddisznó, muflon,stb... Ezért akadnak emberek, akik a Máriafa látogatása után még ide is ellátogatnak.