Jožef Margitaj

Iz Wikipedije, proste enciklopedije
Jump to navigation Jump to search
Jožef Margitaj
Portret
Rojstvo 9. marec 1854({{padleft:1854|4|0}}-{{padleft:3|2|0}}-{{padleft:9|2|0}})
Črenšovci
Smrt 6. junij 1934({{padleft:1934|4|0}}-{{padleft:6|2|0}}-{{padleft:6|2|0}}) (80 let)
Budimpešta
Državljanstvo Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg Avstro-Ogrska
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Kraljevina Madžarska[d]
Poklic novinar

Jožef Margitaj (rojen Jožef Majhon, madžarsko Margitai József, hrvaško Josip Margitaj), hrvaško-madžarski profesor glasbe, učitelj, novinar in pisatelj, madžaronski propagandist, * 9. marec, 1854, Črenšovci 6. junij, 1934, Budimpešta).

Margitaj se je rodil v današnjem južnem Prekmurju, očetu Francu Majhnu in materi Ani Titler. Njegov oče je bil medžimurski Hrvat. Franc Majhen je v Črenšovcih delal kot učitelj. Družina Majhen se je vrnila iz Slovenske krajine v Medžimurje. Mladi Majhon je odrasel v Svetem Martinu na Muri. Kasneje je pomadžaril svoje ime iz Majhona v Margitai/Margitaj. Študiral je v Veliki Kaniži, Csurgóju in Budimpešti. Od leta 1873 je začel delati v Čakovcu.

Podpiral je madžarizacijo medžimurskih Hrvatov, zaradi tega si je izmislil šovinistično teorijo medžimurskega jezika. Pravzaprav je Margitajev medžimurski jezik različica kajkavskega knjižnega jezika, vendar ni podoben medžimurskemu pogovornemu narečju. Ta jezik je mešanica stare knjižne kajkavščine in knjižne štokavščine. Margitaj nič drugega ni pisal v svoji medžimurščino kot samo nekaj učbenikov, pobožnih in propagandnih knjig. Imel je še dvojezični časopis Medjimurje/Muraköz, ter koledar Medjimurski kolendar. Margitajeva dela niso dosegla visoke kakovosti in medžimursko ljudstvo ni zahtevalo njegovega jezika.

Po 1. svetovni vojni je hrvaško-srbska vojska zasedla Medžimurje, zato je Margitaj pobegnil na Madžarsko.

Dela[uredi | uredi kodo]

  • Horvát nyelvtan, 1881-1884 (Hrvaška slovnica)
  • Muraközi horvát olvasókönyv, 1882-1884. (Medžimurskohrvaška čitanka)
  • A szombathelyi magyar póttanfolyamokról és még valami a magyarosításról. Nagykanizsa 1882.
  • Magyar gyermekdalok a nem magyar ajkú iskolák számára, 1884.
  • Muraközi magyar olvasókönyv (Madžarska čitanka za Medžimurce)
  • Dobre knyige/Jó könyv a muraközi nép számára 1885 (Dobra knjiga za medžimursko ljudstvo)
  • Mali katekizmus, 1885 (Mali katekizem)
  • Veliki katekismus, 1886. (Veliki katekizem)
  • Biblicska povesztnica, 1886.
  • Rövid zsebszótár. Segédkönyv a horvát és magyar nyelv megtanulására, 1887-1889.
  • Vezérkönyv a magyar írás és olvasás tanításához a horvát és vendajkú iskolákban, Budapest, 1896.
  • A csánytornyai m. kir. állami tanítóképző-intézet története és jelen állapotának ismertetése, Nagykanizsa, 1896.
  • Magyar ABC és olvasókönyv a muraközi népiskolák számára. Budapest, 1896.
  • Magyar ABC vend., 1896.
  • Értekezések a tanügy köréből, 1898.
  • Gyermekdalok a népiskolák számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium, Budapest, 1898.

Literatura[uredi | uredi kodo]

Viri[uredi | uredi kodo]